Már a Nyugati Pályaudvarnál felszállt a buszra egy Doctor Strange-nek öltözött ember, így tudtam, hogy nem fogom eltéveszteni a Hungexpóba vezető utat, elég csak őt követnem. Aztán a Deákon Benedict Cumberbatch nyomaiban átszálltam a rossz irányba menő metróra, amit ő is (és így én is) csak pár megálló után vettünk észre.
Az őszi MondoCon második napján mindent bepótoltunk, ami az elsőből kimaradt: a programok mellett volt alkalmunk ismerkedni és beszélgetni, fotókat készíteni, és így, a rendezvény hangulatát átvéve még jobban megértettük, miért ilyen népszerű ez a találkozó a gamerek és animések körében.
Az idén október második hétvégéjén rendezett őszi MondoConra az Impulzus szerkesztősége is ellátogatott, remélve, hogy lesz köztetek olyan, aki érdeklődéssel olvassa beszámolónkat a magyar animés és gamer közösség egyik legnagyobb rendezvényéről.
Érdekes műfajnak tartom a science fictiont. A megnevezés már a 20. század legelején elkezdett terjedni, tudományos fantasztikummal viszonylag korán lehetett találkozni Magyarországon is. Mégis, a legnépszerűbb művekben nem a tudomány az, ami úgy tűnne, hogy az előtérben van, bár nyilván egy írónak, legyen akár hard sci-fi a témája, nem is dolga, hogy korrekt, képletekkel alátámasztott magyarázatot biztosítson, és általában a szórakoztató irodalom fogyasztói se emiatt olvasnak. A köztudatban sem az él, hogy ez lenne a műfaj és a „szimpla” fantasy között a különbség, hanem a jövőorientáltság, lehetséges jövőképek felfestése, ami az informatika rohamos fejlődésével mára már általában egy-egy újabb cyberpunk alműfajú szellemi termék létrejöttét jelenti.