Aki szerdán délben jött ki a kollégium bejáratán, fura dologra lehetett figyelmes: több overallos férfira, akik a Schönherz parkoló felőli sorompójánál vakarták a fejüket. A szemfülesebbek azt is kiszúrhatták, hogy a fejvakarás mellett a természetellenes szögben álló sorompóról is fotókat készítettek. Aki pedig még ennél is figyelmesebb volt, annak feltűnhetett, hogy mintha az a sorompó a szokásosnál is jobban le lenne eresztve…
A mutató hajnali 4 órán áll,
Ébredni kéne már,
S kiknek nem csörög a vekker,
Azt is felkeltjük teli üvegekkel.
Gyülekezünk kis csoportokban,
Egy-két ember még félálomban,
De senki sem néz unottan,
Csak a disznók alszanak nyugodtan.
Szeretnéd még kiélvezni a félév eleji, nyugodtabb heteket? Akkor jó helyen jársz! Három nem mindennapi darabot hoztunk nektek a MU Színház márciusi kínálatából.
Szélsőséges emberi reakciókra, ösztönökre koncentrálunk, melyek egy elképzelt világvégehelyzetben kicsúcsosodhatnak
k2 Színház: Búcsúkoncert bemutató február 22-én és 23-án 20:00-kor a MU Színházban
Velencét elárasztotta a víz, Amazóniában lángokban állnak az erdők, új világjárvány van kibontakozóban. Mindeközben egy szűkkörű társaság nagyestélyiben pezsgőt kortyolgatva próbál önfeledten szórakozni. Minden adott egy nagyszerű estéhez, csak épp az énekléshez szükséges levegő fogy vészesen. De a koncert nem áll le. Akkor sem, amikor a pezsgőkészletek lassan kimerülnek, és a hosszú vacsoraasztal körül sorra ürülnek a helyek.
– interjú Tarnóczi Jakabbal –
Kedves Hallgató!
Bizonyára te is sokat gondolkoztál már azon, hogy hogyan találd meg az egyensúlyt a szabadidő, a ZH-jegyek, az alvás és legfőképp a mémek között. De talán gondolkoztál ennél komolyabb dolgokon is. Például a Minecraft világában élő szarvasmarhák élőhelyének visszaszorulásán. Vagy azon, hogy miért nem kell tóruszalakú söralátéteket csinálni grafikaházinak, amiken aztán ironikus módon féligáttetsző málnaszörp illatozna fejjel lefelé fordított gúla pohárban. Vagy, hogy ha eltörölnénk a 10. hetet, akkor vajon megúsznánk következmények nélkül, vagy a 15. héten lenne vége a szorgalmi időszaknak. Esetleg, hogy forgattak-e már sorozatot a VIK-esek életéről, és az hány részből állhatott.
Beköszöntött a pulcsis idő, minden olyan cozy, gyönyörűen hullanak a falevelek, minden hirtelen narancssárga meg barna árnyalatokban pompázik…
Na persze! Vége a Qpának, mindenki megfázott, a széldzsekim minden, csak nem kényelmes, az összes hülye falevelet az arcomba fújja a hideg szél, és barnának is maximum a szemem alatti karikákat mondanám…
Pontosan az ilyen kontrasztok miatt felkerestem egyik kedvenc barátomat, a Pinterestet és nem is kellett sokat keresgélnem, mire a tökéletes őszre rátaláltam. Vagyis, ahogyan elképzeljük. Na ehhez képest egészen rossz a véleménye mindenkinek róla. Ezzel az írással megpróbálok néhány tippet adni, hogy mégis hogyan lehetne egy – legalább visszagondolva, mert az idő szépít – tökéletes őszt megélni.
Egy tavalyi számban olvashattatok már a Poket zsebkönyvekről. Nos, én is nagy rajongója vagyok az automatából kihalászható, bármiféle-fajta színes, szagos könyveknek. Ennek a közösségi oldalakon is teret adtam, s olykor nagyon jó lehetőségekről, rendezvényekről lehet itt értesülni. Ez az alkalom is ilyen volt: az egyik legújabb Poket zsebkönyv színházi előadás formájában is átélhető, méghozzá a könyv ajánlója, Wunderlich József, főszereplésével. A kezdeményezés követőinek felajánlották, hogy premier előtti előadásra szervezik a könyvbemutatót, ami nagy lelkesedéssel töltött el, és végül részt is vettem rajta.
Ugrás a cikkre!
Tudjátok, két fajta ember van. Vannak, akinek a karácsony egy meghitt és békés ünnep a családja körében… és vannak, akiknek már inkább csak az ajándékozásról és a puccról szól. Na a második embertípusra specializálódtak azok az üzletek is (itt jegyezném meg, hogy ez nagyjából az összes), amelyek már november 3-tól karácsonyi zenéket játszanak és mikulásokat, műfenyőket meg színes izzósorokat árulnak. Személy szerint a falra tudnék mászni az ilyen üzletektől és marketingstratégiától. Bemész egy plázába november közepén és már szerelik fel az extrémebbnél extrémebb és millió módon villogó karácsonyi díszeket, a legkülönbözőbb karácsonyi dalok hallgatása közben.
Csöng az ébresztő. Kipattanok az ágyból, ahol a szerelmem még békésen szunyókál. Sietek. Élvezni akarom a természet ébredésének minden pillanatát. Víz a kávéfőzőbe, bele az a jól ismert sötétbarna por és egy kis frissítő illatú ízesített őrlemény. A szeretett kotyogós. Már érzem is az ízét, ahogyan a balkonon kortyolgatom a hajnali napfelkeltében. A tűzhely épphogy csak elkezd melegedni. Az ablakon át bámulom a rendíthetetlen, ködbe takarózó hegyeket. Hallom, ahogy a víz minden részecskéje bugyogva forrni kezd.
