Idén alakult a BME Tíztánc, Magyarország első egyetemi versenytáncos egyesülete. A csatlakozáshoz nincs szükség elegáns ruhákra, partnerre, de még tánctudásra se, hiszen pont az a cél, hogy minden hallgató megtanulhasson táncolni. A kör alapítójával és koordinátorával, Braun Patrikkal – aki jelenleg PhD-ját végzi a VIK-en – beszélgettem az alapításról és jövőbeli tervekről.
Profik táncbemutatója a nyílt napon: Ceglédi Eszter (SOTE) és Lóránt Gábor (VIK)
Mielőtt belevágnánk az alapítás történetébe, akik szeretnének csatlakozni, azok megtehetik még, és ha igen, hogyan?
Folyamatosan be lehet csatlakozni az órákba, hiszen az elején még lassabban halad a tanítás, kevesebb lépés fér bele egy órába. Jelenleg hétfőn és pénteken, 19:00-21:00 között tartjuk a kezdő órákat, ahol egy óra latin, egy óra standard oktatás van. A pénteki alkalmat szeretnénk áttenni szerdára, hogy a vidékiek is el tudjanak jönni. Helyszínül jelenleg a VPK nagyterme szolgál, de a későbbiekben ez is változhat, még nagyon az elején vagyunk mindennek. Az első 5 hét (szeptember 16-tal keződően) díja 3000 Ft, az ezt követő 9 hét BME-s diákkal 10.000 Ft, mindenki másnak 12.000 Ft.
Hogyan kerültél kapcsolatba a versenytánccal?
Gólyaként kezdtem el érdeklődni a társastánc iránt, kötelező testnevelésként is azt vettem fel, és egyetemen kívül is eljártam táncolni. Tavaly egy évet az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) töltöttem Bostonban, és úgy gondoltam, egy év mégis csak sok idő, jó lenne valami közösségi dolgot is kipróbálni. Elmentem a MIT Ballroom Dancing Team nyílt napjára, ami egy három estés rendezvény volt 2-3 órás táncoktatással és kis játékokkal. A mi nyílt napunk ennek a másolása volt többé-kevésbe, csak jobban összesűrítve, mivel nálunk nemzetközileg 10 versenytánc van, míg Amerikában 19. A nyílt nap után rögtön csatlakoztam is a csapathoz, egy éven keresztül táncoltam velük, és hét versenyen is résztvettem.
Miért alapítottad meg a BME Tíztánc kört?
Kint nagyon megtetszett a tánc is, és a közösség is, együtt jártunk versenyekre, ahol például a Harvard vagy Columbia hallgatóival mértük össze a tudásunkat. Azért nem rossz érzés egy mérnök csapattal táncban legyőzni mondjuk szabad bölcsészeket. Minden verseny után van egy úgy nevezett Ballroom Social, ez egy egész estés társastánc buli, ahol párcserével táncolunk, nem csak más karok, hanem más egyetemek diákjaival is. Nekem is ezért van mérnökként matematikus és fizikus ismerősöm is.
Amikor hazajöttem, itthon is elkezdtem keresni egy ilyen közösséget, de Magyarországon nem igazán van az egyetemek között táncos élet, Pécsen van valami hasonló, de ők nem versenytáncolnak, inkább a mi tesinkhez hasonló rendszerük van. Végül különböző tánc studiokba jártam, de nem volt meg bennük, amit kerestem. A tánc az egy dolog, de igazán a közösség és az összetartás, ami számít. Ekkor gondoltam, hogy itt az egyetemen kellene valami hasonlót csinálni.
Hogyan kezdtél neki?
Május környékén született meg az elhatározás, hogy akkor kezdjünk neki. Korábban már beszélgettem ilyesmiről a tanárokkal a studioban, ahová járok, de nem igazán mozdultak rá. Összeszedtem egy doksiba, hogy mit láttam kint és itthon, mit lehetne csinálni, és ez már nekik is tetszett.
Megkerestem az EHK-t, a jelenlegi dékánt (Charaf Hassant) is, a kari PR-ost (Dallos Györgyit), a Sportközpontot, és még elég sokfelé e-maileztem, hogy hogy is lehetne egy ilyet véghez vinni. A VIK-es közéletben valahogy sohasem találtam a helyem, így azt se tudtam, kiket kéne pontosan keresnem. Beszélgettem más körökkel is, van ismerősöm, aki a Búvárklubot alapította, de megkérdeztem a BME Cyclingot is, mi az ő történetük, a Parkett Klubbal is leveleztem.
Egy zárt facebook csoportba kezdtem gyűjteni az embereket, hogy legyen egy bázis, akikkel lehet dolgozni, segítséget kérni reklámozásban. Augusztus elejére 100 főre duzzadtunk, megkaptuk az engedélyt az EHK-tól, megtartottuk az alapító gyűlést. Ezek után készítettem egy nyílt csoportot, és elkészítettem weboldalt is.
A következő lépés a nyílt nap volt, szeptember 12-én, ez se volt egyszerű. Volt egy kezdő és egy haladó táncbemutató, hogy az érdeklődők lássák, nagyjából hova lehet eljutni egy év alatt, illetve milyenek is a profik. Haladókat könnyen találtam a stúdiókból, a kezdőket kicsit nehezebb volt összeszedni, alapvetően ők azok lettek volna, akik velünk táncoltak egy évet, de mivel idén indultunk, még nincsenek ilyenek. Végül csak sikerült összeszervezni, és nagy sikert aratott, 80-100 érdeklődő el is jött. Külön köszönöm Lajtai Beatrixnek (latin tanár), Sándor Juditnak (standard tanár) és Tóth Barnabásnak (körvezető), hogy segítettek a nyílt nap és a félév szervezésben, a kezdeti nehézségek leküzdésében.
Braun Patrik és partnere a Harvard Ballroom Competition-on
Akkor úgy tűnik, van rá igény.
Szerintem mindenképpen, én nem szeretem a kari bezártságot, sokkal izgalmasabb, ha elmész, és találkozol fizikusokkal, bioszoskkal, építészekkel is. Ráadásul mi teljesen kezdő képzést ajánlottunk, nem kell partner se, tánctudás se, ez egy olyan hívás volt, amire az emberek jól reagáltak. Nem gondolná az ember, de nagyon sokan vannak a VIK-en is, akik mondjuk 7-10 évet is versenytáncoltak, de eljöttek egyetemre és abbahagyták. Az a 20 fő is, aki a haladóba jelentkezett, a negyede se azoknak, akitet ez érdekelne, csak sajnos nem mindenkihez ért el a hírünk.
A jelentkezős formon volt olyan opció is, hogy BME-s oktató. Tudunk már olyan oktatóról, aki együtt táncol a diáksággal?
Egy valaki már a táncórákon is volt, jó páran pedig a tanszékről is jelezték, hogy érdeklődnek. Szerintem izgalmas találkozni az egyetem más szintjein lévő emberekkel közelebbről, az első pár hétben persze kicsit még fura lehet. Könnyebb együtt dolgozni és akár inspiráló is lehet, ha mondjuk BSc vagy MSc-ként együtt táncolsz egy PhD-sal, beszélgethetsz vele, hogy mi is az a PhD. Amikor elkezdtem a doktorin gondolkozni, nem ismertem senkit közelről, akihez fordulhattam volna, ez a közösség például erre is jó lenne.
Milyen volt az első óra?
Szeptember 16-án volt az első óra, negyvenen jöttek el, hogy végül mennyien leszünk, majd meglátjuk. Az táncoktatók nagyon ügyesek, de tanítani is alapvetően máshogy kell egy általános stúdiót, meg egy olyat ahol mindenki mérnök. Itt mégiscsak van egyfajta gondolkodásmód. Az MIT-n is mondták nekünk, hogy ugyan nem vagyunk művészetisek, viszont baromi sokat gondolkodunk, fordítsuk ezt előnyünkre a táncban is. Az külön tetszett, hogy kint a tanárok egy része is mérnök volt, nyilván ez nálunk nem így lesz még.
Egyelőre minden alakulóban van, még az is lehet, hogy más teremben leszünk, mert 40 emberre kicsi a mostani, standardot nem lehetett rendesen táncolni. Az árakat alacsonyan próbálom tartani, hogy minél több ember jöhessen el. Most ugye 3000 Ft az első 5 hét, ez a 20 órára leosztva 150 Ft óránként, ami nem egy összeg. Nyilván ha csak azért jön az ember, hogy ne legyen otthon akkor nem éri meg, egy kicsit el kell gondolkodni rajta, viszont úgy is megéri ha csak heti egy alkalomra jössz. Később kicsit magasabb lesz az ár, de még az sem olyan veszélyes.
Profik táncbemutatója a nyílt napon: Vasas Viktória (SZTE) és Tóth Barna (GTK, Tíztánc körvezető)
Te is részt veszel az órákon?
Én alapvetően a koordinátor vagyok, főleg a kör management-jét intézem. Szeretném, ha ez magától menne és nem kellene mögötte állnom mindig. Alapvetően nem a gólyákra lövünk – de természetesen örülünk, ha jönnek –, hanem olyanokra akik már néhány éve itt vannak az egyetemen, láttak már ZH-t életükben és nem fognak meglepődni ha vizsgaidőszak van.
Milyen terveitek vannak a közeljövőben?
Október 20-ára tervezünk egy gálaszerűséget, ahol felváltva lesz buli és kis táncos vetélkedők, ahol csapatosan megmutathatja mindenki, mit tanult, lehet, egyéni versenyek is lesznek. Amikor az MIT-n az első versenyemen a partneremmel helyezettek lettünk, az egy nagyon jóleső visszajelzés volt, szeretném, hogy a mi gálánkon is mindenki kaphasson valami hasonló élményt. Ha nem is ő lesz helyezett, de a haverja igen, vagy ő is csak éppen lecsúszott a dobogóról. Hogy még izgalmasabb legyen, Pécsről és az ELTÉ-ről is hívunk meg táncosokat.
Táncoktatás a nyílt napon
És a távoli jövőben?
Az első félévben a gála az inkább buli lesz, mint verseny. Ha jól reagál rá a közönség, akkor Karácsony környéki gálát inkább picit versenyesebbre tervezem, és remélem a többi egyetem is beszáll, mert nekem nem lesz annyi energiám, hogy mindent leszervezzek. A tavaszi félévre is két gálát tervezek, és nagyon támogatnám, hogy induljunk az European Tournament for Dancing Students-en. Ez egy 500-600 fős verseny, ahol csak egyetemi csapatok indulhatnak. Persze ez anyagilag nem olyan egyszerű, 20.000 Ft a nevezés, ebben benne van a szállás és az étel, de kijutni Amszterdamba nem olcsó mulatság. Jó lenne, ha erre tudnánk egyetemi támogatást szerezni, vagy legalább pár diák megengedhetné magának. A másik probléma, hogy egy lánynak a latin ruha 60.000 Ft környékén van, egy standard ruha pedig 100.000-200.000 Ft körül mozog. A kinti csapatok általában ezt úgy oldják meg, hogy felépítenek egy közös ruhatárat az évek alatt, akár adományokból is. Mi természetesen úgy fogjuk tervezni a versenyeket, hogy ne kelljenek ilyen ruhák.
Hosszú távon örülnék, ha több egyetem is beszállna ebbe a buliba, lennének fiatalok, akik táncolnak, és nem csak a 18 alattiak vagy 40 felettiek.
A táncórákra folyamatosan lehet becsatlakozni, bővebb információkért látogass el a Tíztánc honlapra, vagy kövesd őket facebookon!
Braun Patrik válaszai alapján
készítette Szörfi Jázmin