Az idei tanévben elindult ReggeliSCH hétről-hétre reggelente pancake-kel, tojásrántottával és bundáskenyérrel látja el az előadásaikra induló kollégistákat. Hogy mindenkinek juthasson egy adaggal, a kör tagjai már előző délután készülnek a nyitásokra, és reggel hattól kezdve dolgoznak a konyhában. Győrik Marcell (Győrik), Koch Viktor (Fibo) és Hulej Attila (Hulej), másodéves mérnökinformatikus hallgatók a csapat alapító tagjai, és arról mesélnek nekünk, hogy mi ösztönzi őket erre a munkára.

– Honnan jött a ReggeliSCH kör ötlete?

– Győrik: Még első féléves koromban jött az ötlet, mikor rohantam egyetemre, és arra gondoltam, hogy „miért nincs egy kör, aki adna nekem kaját reggel”. Nyilván ekkor még nem volt egy valid opció, hogy ebbe belekezdjek, de harmadik félévemre már úgy éreztem, megérettünk rá és jó kihívás lenne nekem és a többieknek is, akiket megkérdeztem róla.

– Fibo: Nekem Győrik vetette fel a ReggeliSCH elindítását, és a kezdetektől fogva együtt ötleteltünk és terveztük a nyitásokat.

– Hulej: A két nagy ötletadó Győrik és Fibo volt, én pedig a kivitelezésbe segítek annyit, amennyit csak tudok, a legelejétől fogva.

– Győrik: Igazából első körben azért őket kérdeztem meg, mert úgy gondoltam, ők tudják a legtöbbet hozzátenni magához a szervezéshez: van tapasztalatuk, nyitottak az új ötletekre, és láttam már őket dolgozni. Persze rajtuk kívül is hívtunk még embereket: míg első nyitáson öten-hatan voltunk, most már tizenegy-tizenkettő aktív tagunk van.

Most – a GólyaKörTén – azonban próbálunk majd javítani az arányokon, mert hiába minden Doodle és levlista, volt már olyan nyitásunk, amit a srácok hárman toltak végig: ott álltunk szerda reggel és kiderült, hogy a laborok és házik miatt senki más nem tud jönni segíteni.

– Hogy ütközhetnek laborok a nyitással, mikor kora reggel várjátok a vendégeket?

– Fibo: A nyitásokra általában hat órakor kezdünk el készülni, és 7:36-tól szoktunk reggelit osztani. Ilyenkor azonban 10-11 óráig nyitva vagyunk, ami után még el is kell takarítani, így gyakran délre végzünk csak. Sok körtag van, aki erre már nem ér rá – persze ez nem is feltétlenül baj, mert ha valaki ott tud lenni akár egy órát is, már az is nagy dolog.

Az utolsó heti nyitásunkkal volt csak az a baj, hogy hárman maradtunk rá. Ez úgy nézett ki, hogy hajnali egy-kettő fele még pakoltuk le a cuccokat, 4:50-kor pedig keltünk, hogy mindent előre elkészítsünk. Ez azért se volt jó, mert nem tudtunk mindent frissen tálalni, sok mindent korábban kellett megfőznünk. Ha öten-hatan vagyunk, akkor ilyen probléma már nincs, úgy nagyon jól megy a nyitás, és számunkra is élvezhetőbb.

Még egy érdekesség, hogy a 7:36-os nyitás úgy jött, hogy a betűtípus, amit a plakáton használtunk, nem tartalmazott „ő” betűt, így a „7:35-től” helyett „7:36-tól”-t kellett írnunk.

– Milyen teendők vannak egy nyitáson és nyitás előtt?

– Győrik: Először kitaláljuk, mekkora nyitást csináljunk, próbáljuk belőni, mennyi kajával készüljünk. Eddig a 80 adag – 40 tojásrántotta és 40 pancake vagy bundáskenyér – tűnik annak, ami biztosan elfogy mindig. Ezután a raktáros a beszeressel összeírja a listát arról, hogy mi hiányzik ezekhez a raktárunkból, és általában a nyitást megelőző délután beszerzést tartunk.

Előző félévben szerdánként nyitottunk, így kedd este elkértük az Edénykölcsönzőből a szükséges dolgokat, és az Americano nyitás után lepakoltunk a nagykonyhába.

– Fibo: Ha pancake-et csináltunk, akkor volt, hogy előre bekevertük a tésztát, bár azóta rájöttünk, hogy akkor egy kicsit jobban összeáll, nem olyan jó a sűrűsége. Később, amikor már rutinosabbak voltunk, akkor ezt már reggelre hagytuk.

– Győrik: Ketten-hárman mindig hat fele kelnek, és elkezdek készülődni. Nyitásra megvannak az első adagok: ilyenkor már két részre vagyunk osztva: az egyik csapat fenn dolgozik (eleinte az F19-nél nyitottunk, később az elsőn), ott  készítik az italokat, a kávét, teát és a narancslevet, és osztják a reggelit. A konyhában pedig a másik csapat dolgozik, akik öt-tíz percenként hozzák fel az elkészült ételeket.

10-11-kor szokott vége lenni a nyitásnak, olyankor kicsit megpihenünk, mi is kajálunk (ha maradt, és nem osztogattuk el a saját részünket), összepakolunk és feltakarítunk.

– Mik azok a tapasztalatok, amiket csak az első nyitáson sikerült megszerezni, és nem tudtatok rá előre felkészülni?

– Fibo: Egészen biztos, hogy az első nyitásunk volt a legborzasztóbb. Ahhoz írtuk a legtöbb jegyzetet, ott terveztünk el mindent a legjobban, és ott sikerült minden a legrosszabbul: ami lehetett, az nem úgy működött, ahogy mi akartuk. Annyira rosszul sikerült, hogy bár 7:30-tól terveztük a nyitást, a valóság az volt, hogy akkor még padokat állítottunk, nemhogy kaját készítettünk volna.

– Hulej: Ebben mondjuk sokat közrejátszott az, hogy egyikünk se volt schönherzes ebben a félévben, és 7 előtt nem tudtunk bejönni. Így aztán később rájöttünk, hogy nyitásonként legalább két embernek mindig benn kell aludnia éjszaka.

– Fibo: Ráadásul ebben a félévben szerdán nyitottunk, és az első alkalom előtti kedden pont munkaszüneti nap volt, ami miatt már hétfőn se dolgoztak az emberek. Ez egyáltalán nem jutott eszünkbe amikor szerveztük, és akartunk venni habdobozokat, evőeszközöket, poharakat. A kajákkal volt a legkevesebb probléma, de a nagykeres dolgok… nagyjából a 15. hely volt az, ahol felvették a telefont, és azt mondták, hogy bár nincsenek nyitva, de épp ott vannak, és ha sürgős, kiadják nekünk, amit kérünk.

– Hulej: Én ezután éreztem azt, hogy „Jó, ez nekünk nem megy. Megpróbáltuk, de nem vagyunk elég kompetensek ehhez, hagyjuk.”. Ennek ellenére Fibo azt mondta, hogy „csináljuk tovább”, majd minden nyitáson egyre jobbak és jobbak lettünk, és visszatekintve nagyon jó, hogy nem adtuk fel a legelején. Most már egyre gördülékenyebben tudjuk megcsinálni a nyitásokat, és úgy érzem, minden ételt, amit főzünk, abszolút profin tudunk készíteni.

– Győrik: Az első pár nyitáshoz úgy álltunk hozzá, hogy csinálunk egy egyalkalmas dolgot, megnézzük, hogy sikerül, és lehet, hogy lesz folytatása. Az első nyitás után bennünk volt az, hogy szeretnénk javítani azokon a dolgokon, amiket elrontottunk, és kb. három alkalom után jöttünk bele annyira, hogy rájöjjünk, hogy ez körként is működőképes.

– Hogyan raktátok össze a menüt?

– Fibo: A tojást alapnak gondoltuk, így az nem maradhat ki: mi csak megsózni szoktuk, mert attól féltünk, hogy ha elkezdünk hagymát pirítani, vagy kolbászt belevágni, akkor – ahány ember, annyi ízlés – biztos lesz, aki nem szereti éppen azt, amit készítünk. Most épp három L-es tojás tesz ki egy adagot, amihez még kenyeret adunk, illete ha valaki elvitelre kéri, akkor műanyag dobozt, kést és villát. Ehhez szokott még lenni bacon, de volt hogy virslit is készítettünk.

– Győrik: Maga a pancake ötlete tőlem jött, mert én nagyon édesszájú vagyok, főleg reggelinél. A nagypapám csinált mindig pancake-et, amikor kisebb voltam, így találtam ki, hogy próbáljuk ki mi is. A tojás az állandó kínálat, viszont a pancake és a bundáskenyér hetente  váltja egymást.

– Sikerült ellopnotok a Palacsintázó szupertitkos palacsintareceptjét?

– Győrik: Nem-nem, mi nem utazunk ilyenekben – az elején volt egy olyan gondolat bennük, hogy nem lesz-e gond abból, hogy mi pancake-et csinálunk, de ugye a formátum egészen más. A pancake sokkal kisebb – leginkább CD méretű – és gofri tésztából készül: sokkal vastagabb, édesebb, és sokkal sűrűbb a tésztája. Nem szokás feltekerni, hanem négyet egymásra rakunk, közé lekvárt vagy juharszirupot rakunk, így szolgáljuk fel.

– Fibo: Hogy az emberek napját feldobjuk, voltak olyan ötleteink is, hogy amikor elvitelre kérnek valamit, akkor olyan dobozban adjuk, amibe különböző vicces és kedves üzeneteket írunk. Például azt, hogy „ezt a kaját ne adjuk ki, mert romlott”.

– Szerintetek a vendégeitek a nyitásaitok enélkül készítenének maguknak reggelit?

– Hulej: Hát nem biztos.

– Győrik: Szerintem inkább azokat vonzzuk be, akik nem törődnek a reggeli készítéssel, inkább elmennek reggel az AK-ba, és vesznek egy péksütit.

– Fibo: Pont ettől féltünk a legelején, amikor a földszint helyett az első emeltre költöztettük a nyitásainkat: biztos nem ismernek minket annyian, és nem tartják annyira fontosnak a reggelit, hogy így is eljöjjenek. Amikor a földszinten voltunk, egyből velünk találkozott mindenki, aki órára tartott, és az is megállt, aki reggelizett már, vagy nem is tervezett. Attól féltünk, hogy az elsőn ettől a tábortól el fogunk esni – tök jó meglepetés volt azonban, hogy akkor is nagyjából ugyanannyi ember jött.

– Győrik: Ezzel volt is egy kis problémánk, hiszen arra számítottunk, hogy jóval kevesebben lesznek. Alig feleannyi kajával készültünk, mint korábban, úgyhogy sajnos sokakat el kellett küldenünk azzal, hogy nincsen kaja, ami nekünk is rossz volt.

– Miért fontos a reggeli?

– Győrik: Ahogy az egyik plakátunk mondja, „ha reggelizel, nem fogsz éhen halni ebédig”. Ez mondjuk elég vicces gondolat, de ott van mögötte, hogy nem úgy fogsz bemenni a reggeli előadásra, hogy félig még alszol, hanem a reggelitől sokkal frissebbnek érzed magad, és elindult már a napod.

– Fibo: A reggeli étkezés amúgy is az egészséges életmódnak az alapja, és ezt mi is próbáljuk a felszolgált ételeinkkel erősíteni. Az is vicces, hogy vannak azok az emberek, akik lejönnek, megreggeliznek, majd kérdezem őket, hogy „akkor most mész előadásra?” és rávágja, hogy „ja, nem-nem, megyek vissza aludni, csak ha már volt reggeli, felkeltem”.

– Győrik: Visszajáró vendégeink a takarítók is, főleg amikor pancake van, arra nagyon ráfüggtek.

– Fibo: Amikor legelőször nyitottunk, bejöttek hozzánk, és kérdezték, hogy „mikorra lesz kész a pizza?”. Elárultuk nekik, hogy mi nem az a kör vagyunk, de helyette adtunk nekik pancake-et, amit nagyon megszerettek, és azóta minden nyitáson ott vannak.

– Mi kell ahhoz, hogy egy kör megalakulhasson a kollégiumban?

– Győrik: A körré váláshoz papíron öt ember kell, ami után egy kérelmet lehet írni, amit az RVT elbírál. Ez után egy fél éves próbaidőszak következik, ami alapján az RVT megítéli, hogy működőképes-e a konstrukció, és utána alakulhat meg a kör. Ezt a folyamatot átélni nagyon érdekes dolog: tényleg olyan élmény, ami keveseknek adatik meg.

Mi nyilván szolgáltató reszort alá tartoznánk, úgyhogy a SZOR reszortvezetőjét kerestük először, és nagyon sok tanácsot kaptunk arról, hogy mit kéne csinálni, és nagyon sokat segített abban, hogy ez tényleg megtörténjen. Nálunk a legnagyobb kérdés, hogy lesz-e elég utánpótlásunk, aki bevállalja a reggeli munkát. Épp ezért a GólyaKörTe egy nagy mérföldkő, ahol az a célunk, hogy rácáfoljunk a negatív hangokra, és minél több újoncot szerezzünk.

– Fibo: Eleinte nagyon féltünk attól, hogy ha valaki kajás körhöz akar csatlakozni, akkor csak az esti főzések jöhetnek neki szóba, de gólyáktól is sokszor visszahallottuk azt, hogy az este nekik sokkal fontosabb idő tanulás szempontjából, fáradtabbak is és szívesebben áldoznának a reggeli óráikból a közéletre. Ennek tökre örülünk, és reméljük GólyaKörTén is sokan lesznek, akik így gondolkoznak, és jönnek hozzánk.

– Győrik: Nem volt túl sok tapasztalatunk az elején: én ebben a félévben próbáztam az Americanoban, Hulej meg egy félévvel ezelőtt, összesen ennyi a kajás körös előéletünk.Ebből szerintem az a tanulság, hogy bárki el tud kezdeni egy kört, csak nem szabad feladni, és a jó embereket kell hozzá megtalálni.

– Megéri a rengeteg munkát és a korán kelést az, hogy reggelit adjatok az embereknek?

– Fibo: Igen. Meg ott van az is, hogy egy jó csapatot alkotunk a körrel, úgyhogy mi is ugyanúgy élvezzük a nyitást, mint a vendégeink. Egy baráti társaságból indult a kör, és ez a hangulat még most, tíznél több tagnál is megmaradt.

– Hulej: Mindig Fibo mondta nekem azt, hogy amikor reggel látja az emberek arcát, és annyit mond nekik, hogy „legyen szép napod”, akkor látszik, hogy jól esik nekik – fel lehet dobni bárki napját. Reggelit készítesz nekik, hogy azzal se kelljen törődniük, és látod, hogy megeszik az előadásokon, tök jó boostot ad nekik a nap elején, minket is feltölt és őket is.

– Győrik: Ha nem lenne ReggeliSCH, akkor én simán lehet, hogy délig-egyig aludtam volna az ilyen napokon. Így azonban mindig, amikor velük kezdem a napomat – rendben, korán kell kelni, de –, a nap hátralevő részében már tudom, hogy tettem valami hasznosat, és utána is lelkesebb leszek.

 

Ha nem szeretnél lemaradni a ReggeliSCH nyitásaikról, kövesd őket Facebookon, és figyeld a plakátjaikat a liftközben!