Az őszi MondoCon második napján mindent bepótoltunk, ami az elsőből kimaradt: a programok mellett volt alkalmunk ismerkedni és beszélgetni, fotókat készíteni, és így, a rendezvény hangulatát átvéve még jobban megértettük, miért ilyen népszerű ez a találkozó a gamerek és animések körében.

Minden fesztiválról el szokták mondani: „Ez bizony több, mint a részek egésze: ide nem csak a programokért jár az ember, hanem a hangulatért is!”. Ez a MondoConra különösen igaz. Talán a legjobban a Free Hug táblával sétáló emberek adják ezt át: néha látunk Budapest utcáin is egy-két ilyet, de a hétvégén a szerkesztőség összes tagjának kezén nem tudnám megszámolni, hánnyal találkoztam. A mások által introvertáltnak tituláltak eme fura közeledési módja mutatja meg, milyen közvetlenek és barátságosak egymással azok az emberek, akiket lehet, hogy csak a közös hobbi köt össze.

Ugyanezzel a családias hangulattal találkozhatunk a legtöbb pultnál, ahol az árusok és a vevők egymással beszélgetnek a hétvégéjük eddigi élményeiről, az étkezők előtti sorokban vagy bármelyik előadáson ülve – ilyenkor az egész Hungexpót belebegi az az érzés, hogy tudod, bárkivel, aki ott van, jó barátok tudnátok lenni.

A MondoCon pedig épít is erre az érzésre: semmilyen más rendezvényen nem lenne helye annyi hülyeségnek és vicces ötletnek, mint itt (jó, amikor ilyet mondok, a Schönherz Qpát mindig kihagyom a sorból). Emiatt tudja mindenki, hogy nyugodtan kísérletezhet cosplayekkel vagy kipróbálhatja magát a karaoke teremben a nézők előtt, mert az emberek azért jönnek ide, hogy jól érezzék magukat, és ebben mindenki mást is támogatnak.

Persze amiről beszéltem, csak amolyan Con bennfentes titok, amire akkor jön rá az ember, amikor már eltöltött egy kis időt az ottani társaságban. A külvilág számára a legszembetűnőbb a cosplay lehet: a rendezvény ideje alatt Budapesten bárki találkozhat bármilyen anime- vagy játékkarakternek beöltözött személyjel, aki teljes nyugalomban utazik a metrón vagy a villamoson a Hungexpo felé. Már csak azért is ez a legfeltűnőbb, mert az ember akarva-akaratlan megörül neki, ha valamelyik általa ismert animének a főhőse jön vele szembe.

A cosplayesek mind a két napon több órára befoglalták a nagyszínpadot, a számukra rendezett verseny ugyanis talán a legtöbb nézőt vonzó esemény a Conon. A szombati napon a Cosplay Craftmanship került megrendezésre, ahol a versenyzők jelmezük minőségét mérték össze. Az indulók itt szinte minden ruhadarabjukat saját maguk készítették, és gyakran több hónapos munkával valósították meg fantasztikus jelmezüket, hogy megmutathassák: mindenképp megéri ellátogatnia ide mindenkinek.

A vasárnapi nap pedig a Cosplay Performance-é volt, ahol a jelmez mellett a versenyzők mind valamilyen táncos vagy humoros előadással mutatkoztak be nekünk, melyben gyakran az általuk megszemélyesített karaktert játszották el. Aki pedig ide nem tért be, az a cosplay történetéről vagy a parókakészítés fortélyairól hallgathatott előadást, egy igazi how-to tutorialként pedig Becoming Garrus néven egy teljes Mass Effectes Garrus cosplay elkészítéséről szóló beszámolóra ülhetett be. Ha pedig semmilyen előadás nem köti le az illetőt a témában, nos, annak mindig megmarad a kedvenc karaktereivel való fotózkodás.

A Conon sok más ember mellett a harcművészetek szerelmesei is megtalálhatták az őket lekötő programokat: erről a témáról is volt persze egy kis történelmi előadás, ahol megismerkedhettünk a szamurájoknak a szigetországban elfoglalt helyével egészen a japánok betelepülésétől kezdve napjainkig, valamint a kínai harcművészetek lényegével, különösképpen a kungfuval – amelynek eredetileg nem is ez a neve, a “kungfu” jelentése valamit önmagunkhoz mérten jól csinálni (ahogy ez a Fekete Sárkány teázóhoz kapcsolódó cikkből is kiderült), a harcművészethez semmi köze – vagy egy kungfu mester titkos technikájával, amelynek lényege, hogy különleges diétájának (erjedt gyümölcsök) köszönhetően erőteljes bukéjú bélgőzeivel elkábítja az ellenfelét. Az egyik csarnok hátsó, elkerített részén, a ConArénában pedig rengeteg bemutatón is részt lehetett venni. Amikor pedig nem épp kardvívás vagy Klingon harcművészeti oktatás zajlott, a LARP-osok vették birtokukba ezt a területet.

A Gamer színpadon a nap nagy részét az Overwatchnak szentelték, amiből először az 5osoles csapat győzelmét nézhettük meg a MondoCon bajnokság lezárásaként, majd a szabadjátékba való bekerülésért versenyezhettünk. Mi azonban inkább kihasználtuk az időt, és kipróbáltunk minden kihelyezett konzolt és VR-t: valamiért úgy éreztük, a mai napon jóval kisebbek voltak a sorok, kevesebb ember jött el a rendezvényre, ami ahhoz képest, hogy csak hétvégi jegy van, nem napi, elég különös. Mindenesetre a PS VR előtti kétfős sorban állva ennek csak örülni tudtam.

Az azonban meglepetésként ért a PC Guru színpadánál, hogy bár arra számítottam, a játékbemutatók és a gamer tudáskvíz mellett már más nem fog érdekelni, a Hearthstone verseny mégis olyan izgalmasra sikerült, hogy nem tudtam otthagyni. Bár én nagyjából csak a starter deskekkel vagyok tisztában, a mostani döntő PenhaDani és Exigo között olyan fordulatos volt, hogy még engem is le tudott kötni. Azt pedig máig nem értem, hogy hogyan tudott néhány húzás háromszor akkora újongást kiváltani a közönségből, mint amekkorákat a LoL meccsek alatt hallhattunk. A döntőt végül PenhaDani nyerte 3-1-re, amiben két olyan hosszú és szoros küzdelem is benne volt, amit még mindenképpen sokáig fognak emlegetni.

A vasárnap többi részét már csak pár egyszerűbb programmal és a standok látogatásával töltöttük: ismét voltunk AMV vetítésen, és a kockaasztalt is meghallgattuk, ahol a beszélgetés témája idén a sorozatok világa volt: miért szeretjük őket, miért készítik el a gyártók újra és újra ugyanazokat rebootolva, és miért hoz ez nekik mégis sikert? De sorozat-témában nálunk mégis a kis, eldugott, térképeken fel sem tűntetett Game of Thrones pult vitte a pálmát, ahol talákozhattunk Jon, Hodor, Cersei, Tommen, Tyrion, Arya, Melisandre és Varys cosplayekkel is, kvízt tölthettünk ki és Joffrey alakú céltáblával dartsozhattunk.

Külön öröm volt még az is, hogy a helyszínen lehetőség adódott rengeteg különböző japán étel vásárlására: sushi, sok fajta ramen, mochi és japán palacsinták is szerepeltek a választékban, de persze több párnás-beszélgetős teaház is nyitva volt egész nap. Bár a natív Hungexpós étkezőkkel vigyázni kellett, mert néha az árlapból nehezen kikövetkeztethető áron, irreálisan drágán adtak hamburger-hotdog-sültkrumpli kombókat, a Con saját étkezőiben elfogadható áron lehetett kapni mindent.

Ha nem olvastad volna az első napról szóló írásunkat, akkor azt még megteheted, viszont az őszi MondoCon ennyi programot tartogatott a szerkesztőség számára. És bár idén is összefutottunk nem egy VIK-essel, reméljük, jövőre még többel találkozhatunk majd a Hungexpóban!

A videóért köszönet illeti az ekultura.hu-t és fotósaikat, Szlacsin Klárát és Galgóczi Tamást. További képekért a rendezvényről látogassátok látogassátok Facebook oldalukat, ahol a szombati napról külön galériát is találhattok!