Emlékszem a harmadik félévemre, amikor a Szoftlab 2 után ismét magam választhattam ki a házim témáját, mint anno még gólya koromban. Természetesen azonnal jelentkeztem valami menő játék készítésére, amiben blokkokat kell tologatni, logikázni. Bár tudtam, hogy minden évben 30 évfolyamtársam választja ugyanezt, úgy éreztem, ha most belerakom minden tudásomat, valami különlegeset fogok tudni alkotni. Nagyjából ezt gondolhatta Sean Murray is, amikor kitalálta a No Man’s Sky koncepcióját.

A félév első pár hetében szerintem mind így gondoljuk – rengeteg ötletünk van, hogy hogyan kéne megcsinálni ezt a feladatot, köztük olyanok is, amiket még biztos senki nem csinált a kar fennállása óta. Seannek ebben persze tényleg igaza is volt, a random generált 18 trillió bolygó tényleg egyedülálló. Az én esetemben az, hogy lesz egy pályaválasztó menü 9 pályával, talán kevésbé volt innovatív, de akkor büszke voltam rá.

De nem ez az egyetlen ötlet, amivel nekiállunk a nagyházinknak, áh!

Az első konzultáció alkalmával bátran vázoljuk a gyakveznek a multiplayer lehetőségét, megmutatjuk a terveinket a bolygót benépesítő élővilágról és a játékban rejlő potenciált. Bár ő mosolyog már az orra alatt, hisz találkozott hasonló vállalkozó szellemű diákokkal az évek alatt, nekünk ez nem tűnik fel, és mindent bátran bele is írunk a félév közepén leadandó specifikációba.

(Talán itt látunk egyedül eltérést a valóságtól, hisz amíg a gyakvez tudja magától is, hogy nem fogjuk megcsinálni, amire vállalkozunk, a játékosok kevésbé tapasztaltak – vagy nem akarnak tanulni – és elhiszik Sean vállalásait.)

How the media hyped the game and now the reaction on release
De mivel a képből itt elég kevés látszik, nézzétek meg a 9gag forrást

Ahogy azonban elkezdünk programozni, lassan rájövünk, mekkora hibát követtünk el. Legelső pillanatban azzal kezdjük a megbánást, hogy elővesszük a specifikációt, és megnézzük, hol lehet rajta görbíteni. „Találkozhatunk más játékosokkal”, „meglesznek benne a hagyományos multiplayer elemek”, te jó ég, hogy írhattam ilyet? „Ha visszamehetnék, arcon törölném a 4. heti énemet” – mondja mindenki a 12. hét környékén.

Amit lehet, elferdítünk, másik értelmét vesszük. Amit nem, azt megpróbáljuk leragasztani egy matricával, hogy a gyakvez következő olvasásnál ne vegye észre – mint ahogy a No Man’s Sky előrendelői ajándékában találkozhatunk vele. A korán vásárlók ugyanis kaptak egy könyvet, amit valószínűleg még a 7. hét környékén nyomtathattak, feltűntetve rajta az online játék jelzést – amit később elegánsan egy matricával letakartak, hisz a fene se akart ezért újra a nyomdába menni.

13. és 14. héten pedig meg se áll a munka. Ezen még az se segít, hogyha mindent “copy-paste”-tel berakunk kétszer: az 1000 sornyi kód így se lesz meg, ráadásul már így is minden második bolygó ugyanúgy néz ki… Kétségbeesésünkben elmegyünk a gyakvezhez halasztást kérni, hátha megkegyelmez nekünk. Seannek szerencséje volt, neki megengedték, hogy a PC-s verziót négy nappal később adhassák ki, bár a hírek hallatán, hogy ez azért van, hogy a fejlesztők még dolgozhassanak a játékon, nem gondolt jóra a közönség.

A bemutatásnál pedig jön a jól ismert „csak most az egyszer működjön minden” pillanat. Nem sikerült lényekkel megtöltenem, ahogy ígértem, de hát volt más házim is, amivel törődnöm kellett… Csak a gyakvez ne kérdezzen semmit.

– Elnézést kolléga, be tudná nekem mutatni a multiplayert?

– Öhm, hát tudja, statisztikailag kicsi az esély, hogy valaha megtörténjen, hogy két játékos találkozik, tudja, a hatalmas világ miatt, amiről annyit meséltem. Ezért inkább azt mondanám, hogy próbáljuk benne a singleplayer élményt keresni…

– Rendben kolléga, de épp most találkozott két játékos egy bolygón, nézze, ott…

Minden egyes házi bemutatás a BMEme-ről

Bemutatáson persze minden a lehető legrosszabbul történik – már az első nap találkozik egymással két híres streamer, akik élőben akarják közvetíteni az első intergalaktikus pacsit… Csakhogy kiderül, hogy nem látják egymást. Sőt, még a bolygójuk se egyezik meg, hisz az egyiken nappal, a másikon éjszaka van. A gyakvez ilyen keresztkérdéseire csak egy dolgot lehet felelni – „otthon még működött”, aminek az életbeli megfelelője: „ez szerverprobléma lesz”.

Mivel igazából a játék elindulni se tud a HSZK-s gépeken (vagy bárkinek a gépén, aki letölti Steamről), ezért kegyesen kapunk egy pótheti időpontot, amikor egy patch-csel megoldhatunk mindent. Pótbemutatás után pedig boldogan mehetünk haza, hogy igen, a prog 3 is jó jeggyel sikerült.

No Man’s Sky release – via 9gag

Természetesen az Impulzus szerkesztősége is kipróbálta a No Man’s Sky-t, és nem akarunk róla olyan rossz véleményt közvetíteni, mint amit amúgy is mindenhonnan hallhatunk. A játék azonban engem tényleg egy egyetemista házijára emlékeztet – Sean létrehozta azt, amivel ő maga szívesen játszana. Minek törődnénk azzal, hogy léteznek benne égben lebegő szigetek, vagy hogy a játékosok multiplayerért kiáltanak, amíg szabadon utazhatunk a világűrben és bolygókat fedezhetünk fel? Sean megvalósította az álmát, és biztos, hogy rengeteg játékos van, aki szintén egy ilyen élményre vágyott. Vannak problémák, mint például az online találkozások körüli ködösítés, hisz sehol nem vonták vissza egyértelműen a 2014-es nyilatkozatokat, de nem akarjuk senki szoftlab háziját leszólni – viszont annyira sose voltam bátor, hogy bármelyik barátoméval játszottam volna.

Létrehozni a játékot, amiről egész életedben álmodtál – cool.

Mindenkivel elhitetni, hogy ők is erről álmodtak – not cool.