Vajon Te vagy a Kiválasztott?
Engem kerestél és én is kerestelek téged. Most végre itt vagy, a Műegyetemen. Már vártalak.
Hosszú lesz az utad a diplomáig, de mielőtt elindulsz, valamit tudnod kell. Itt van két pirula, az egyik kék, a másik piros. Választanod kell, most. Ezután nincs visszaút. Ha a kéket választod, elalszol, és reggelre elfelejted ezt a beszélgetést. Ha a pirosad választod, megismerheted a valódi tudás árát. De ne feledd: csak az igazságot nyújthatom neked, semmi többet.
Bizonyára hallottál a Mátrixról. Nem, nem a Kollégium ablakaiban játszódó filmről van szó. A Műegyetem Mátrixáról. Ezt kerested, mégsem tudod pontosan mi is ez? Dőlj hátra és elmesélem!
A tudat kivetülése az egész. Egy képzelet. Egy illúzió. Annak az illúziója, hogy tudsz valamit. Sőt, egyre többet tudsz. Mindenki ezt érzi, aki teljesíti a tantárgyakat. Mégis merőben más az igazság. Az igazság attól függ, melyik pirulát választod.
Ha a kéket választod, örülsz majd egy kettesnek. Hiszen ez egy jó egyetem – sok szempontból a legjobb a maga nemében a környéken. Elhiszed, hogy egy jó egyetemen egy tárgyat teljesíteni azt jelenti, hogy tudsz valamit. Nos, ez az az illúzió.
Úgy készülsz a vizsgákra, hogy megnézed, miket kérdeztek tavaly. Idén is hasonló lesz a vizsga, gyorsan átlapozod a jegyzetet, sok idő nem kell rá, elég a kettes. Kettes egyenlő megszerzett kredit, megszerzett kredit egyenlő tudás. Aki ezt az utat választja, annak igazából pirulára sincs szüksége. Ezt fogja látni a legtöbb évfolyamtársától, majd a felsősöktől. Ezt látja mindenhol maga körül. A Mátrix körülvesz. Lesz azonban még egy barátod, hogy ne legyen szükséged pirulára. Egy újabb gondolat, egy újabb csalfa kép: „Engem ez a tárgy nem érdekel, nem is lesz rá majd szükségem, ezért nem tanulom meg rendesen.”
Ha a pirosat választod, nehezebb dolgod lesz. Az elején legalábbis mindenképpen. Meg akarod érteni az anyagot. Nemcsak azt, hogy egy vizsgakérdésre mi a válasz, hanem azt is, hogy miért az. Ehhez bizony többet kell tanulnod. Sokkal többet. Ráadásul körbenézve kevés embert látsz majd, aki a te utadat járja. Te úgy készülsz a vizsgákra, hogy elolvasod a jegyzeteket, és próbálod megérteni. Gondolkozol. Kérdezel, ha kell. Nem nézed meg a tavalyi kérdéseket, amíg nem értesz mindent. Akkor is csak azért, hogy biztos legyél abban, jól értetted. Elfogadod, hogy a tárgyaid számodra hasznosak, még ha nem is látod ezt a legelején. Hidd el, később majd megérted!
Meséljek még erről? Szívesen. Képzeld csak el, hogy kőművesnek tanulsz. Ott, az iskolában pontosan azt kell gyakorolnod, amit a később a munkád során. Betont keverni, téglát rakni, ilyesmi. Aki megtanulja a leckét, jó kőműves lesz. Ha például fogorvosnak tanulsz, akkor is hasonló a helyzet, bár kicsit árnyaltabb. Ott nagyobb az elméleti háttér, de amit begyakorolsz ‒ például a fogtömést ‒, azt fogod alkalmazni a praxisodban is. A kőműveseknek, fogorvosoknak mindez megadatik. Neked nem.
A villamosmérnöki szakma gyorsan változik, a mérnökinformatikus még annál is gyorsabban. Akármi konkrét ismeretre is teszel szert, mint például PHP-ben programozni, a tudásod nagyon hamar el fog évülni. Informatikusokat – még ha az elején nem is így neveztük – réges-régen képzünk itt a Műegyetemen. Hitted volna, hogy az első generáció már nyugdíjas? A villamosmérnöki képzésnek még annál is nagyobb hagyományai vannak. Gondolj bele, hogy sokan mondjuk 30 éve a szakmában vannak! Hogyan tudnak ők mobiltelefonokat tervezni, iPhone-ra fejleszteni, amikor az ő egyetemi éveik alatt ezek még nem léteztek?
Feltehetem ugyanezt a kérdést másképpen is. Te vajon mivel fogsz dolgozni 20 év múlva? Nem tudjuk. Ezért nem is taníthatjuk éppen azt. Sőt. Jó eséllyel azt sem taníthatjuk, amivel az első munkahelyeden fogsz dolgozni, annyira széles a skála. Egyetlen dolgot tehetünk. Megtanítunk gondolkozni. Problémát megoldani. Sok-sok konkrét feladaton keresztül. Olyan feladatokon keresztül, amelyekkel jó eséllyel később nem is fogsz találkozni. Mégis, így képes leszel megtanulni az újat. A módszer bevált, akik évtizedek óta vannak a szakmában, ugyanígy tanultak, és ezért voltak képesek követni a fejlődést. (Azért ne félj, felvértezünk jócskán azonnal eladható, azonnal felhasználható ismeretekkel is.)
Ezért kell, hogy megértsd a leckét, ne csak bemagold a választ. Mert a kérdés, amit te a munkahelyeden kapsz, nem az lesz, amit a vizsgán kérdeznek. Pontosan ugyanezért kell azt is megtanuld, megértened, ami elsőre nem érdekel, amivel nem akarsz majd foglalkozni. Ezek példák csak. Ezekkel oktatnak, ezekkel nevelnek. Ezekkel fejlődsz.
Még mindig kételkedsz? Nézd meg a nagy, neves külföldi egyetemek hasonló képzéseit! Ugyanezt fogod találni. Nem véletlenül.
Hogy melyik pirulát válaszd? Dönteni neked kell. Akármelyiket is választod, az egyetemi évek nem lesznek könnyűek. A kék esetében valamivel kevesebb időt fogsz tanulással tölteni. Cserébe rosszabb eredményekre számíts és arra, hogy időről időre beüt valami, mint derült égből a villámcsapás. Például kicserélnek egy vizsgasort és te semmit nem értesz az újból, mert a régi sort magoltad be ahelyett, hogy az anyagot értetted volna meg. Ezzel együtt az élet egyszerűbbnek fog tűnni. Egyszer azonban majd rájössz, hogy ez csak illúzió. A piros pirula esetében utad nehezebb, de kiszámíthatóbb lesz. Többet foglalkozol majd tanulással, cserébe kellemetlen meglepetések helyett sikerélmények várnak. Azonban a döntés helyessége igazából csak később mutatkozik meg. Nem, nem évtizedek múlva. Először úgy három-négy év múlva.
Van egy jó és egy rossz hírem. A rossz az, hogy ma a Műegyetemen választhatod a kéket. A jó az, hogy választhatod a pirosat is.
Én hiszek abban, hogy Te vagy a Kiválasztott. Hiszen ezért vagy itt, ezért kerestél engem.
A döntés azonban a tiéd. Én csak az ajtót mutathatom meg. Bemenni neked kell, egyedül.
A kísértés később is nagy lesz. Vedd elő néha ezt a cikket!
Németh Krisztián
BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, tanársegéd
Rajzok – Csizmazia Krisztián