A Schönherz Zoltán Kollégium mindig igyekezett, hogy több legyen egy lakhelynél: a név, amellett hogy utal az egyetem mellett álló toronyházra, úgy jelenti az ország egyik legnívósabb villamosmérnöki és informatikai képzéséről kikerülő műszaki értelmiséget is. A Schönherz Bázis ezt a szakértelmet közvetíti, ami ezen a helyen koncentrálódik, ezeket az embereket igyekszik képviselni, és összekötni a körülöttük levő technológiai lehetőségekkel. A Bázis egy olyan állásközvetítő cég, amit olyan mérnökök alapítottak, akik maguk is a schönherzes közösségből érkeztek és a mai napig kötődnek is ahhoz.

A Schönherz Bázisnál tudják, hogy milyen érzés, amikor valaki a megszerzett diplomájával pályakezdőként állást akar szerezni. Éppen ilyenkor igyekeznek segíteni, mert kezdőként könnyű belefutni a tapasztalatlanságokból eredő hibákba. A jelentkezők nagyon sokszor nem tudják, hogy mit érdemes, és mit nem érdemes megemlíteniük egy adott pozícióval kapcsolatban. Emellett egy pályakezdő nehéz helyzetben van: az iskoláit feltüntetheti, de szakmai tapasztalattal nem is tud megjelenni egy állásinterjún. Mégis, mivel tud akkor kitűnni a tömegből? Íme, néhány jó tanács az álláskereséshez a Schönherz Bázis jóvoltából. A helyes stratégiákról Varga Ferenc, ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.

Kritikus pont, hogy mi kerüljön az önéletrajzba, hiszen az első körből nem hívnak be minden jelentkezőt, kivétel ha nagyon nagy hiány van egy állásra. Például sokan úgy gondolják, hogy érdemes az egyszerűbb nyári munkákat is beleírni, mint például egy pénztárosi pozíció. Ezzel szemben, ha nem egy rendszeres munkáról van szó, akkor egy önéletrajzban nem biztos, hogy helye van, még ha az ilyen alkalmi munkák hozzá is tartoznak az egyetemista léthez. A munkáltató szempontjából a fontos kérdés, hogy a jelentkező indult-e TDK-n, írt-e cikkeket, vagy a jövőbeni tervei, például gondolkozik-e PhD képzésen. Bármilyen technológiai hobbi jellegű tevékenység, például a Simonyi Károly Szakkollégium köreiben való öntevékeny részvétel sokkal többet érhet, mint egy valós, de nem szakmába vágó munkatapasztalat. Ami a cél, hogy ha az önéletrajz alanya le tudja írni azt, ami az egyetemen igazán megfogta, ami igazán érdekelte, amiben igazán jó volt. Azt hogy mivel szeretne foglalkozni, és hogyan látja a saját helyzetét a szakmában másokhoz képest. Az önéletrajz maga azonban nem minden, mert felvenni nem ez alapján szoktak, ez csak arra szolgál, hogy egy interjúhoz felkeltse a figyelmet a jelentkező.

Az interjú célja, hogy a személyes megjelenés egy lenyomatot hagyjon. Lehetőleg egy olyat, ami tanúsítja, hogy a leendő alkalmazott megfelelő a munkára. Ezekre általában nem lehet készülni, de van amikor igen: sokszor szakmai tudást mérnek, például a programozási nyelvek ismeretét. A Schönherz Bázis szintén foglalkozik ilyen típusú tesztekkel, de ők is hangsúlyozzák, hogy más téren nehéz a pályakezdők tudását ellenőrizni. A munkáltatók ezért gyakran nem a szakmai skillekre mennek rá, hanem általános emberi tulajdonságokra, logikai készségre, gondolkodásmódra. Felmerülhet a kérdés, hogy az I.Q. egy olyan mérőszám, amivel sok reál beállítottságú diák dicsekedhet, érdemes-e kihangsúlyozni. Az önéletrajzban lehet, hogy nem: az interjú során a kérdezőnek elméletileg jobbnak kell lennie annál, akit felvételiztet, és a jelölttel akár egy furcsa, szerepzavaros helyzetbe is kerülhet emiatt. Ha valaki kiemeli a magas I.Q.-ját, akkor az elképzelhető, hogy nem fog szimpátiához vezetni, ami az interjú sikerének kulcseleme. A beszélgetésen ez amúgy is egy olyan tulajdonság, ami természetes módon ki fog derülni. A Mensa tagság már lehet jobb érv, de ez sem feltétlen olyan érdem, amit szakmai szempontból lehet hangsúlyozni: mégis lehet megéri megemlíteni, mert egy kutyasétáltatós hobbinál többet árulhat el a jelentkezőről.

Az interjún derülnek ki más, először lehet nem túl fontosnak tűnő dolgok is a jelentkező személyiségéről. Volt például olyan játékfejlesztő cég, aki szigorúan csak olyan jelölteket keresett, akiknek már gyerekkoruk óta folyamatosan a játék a hobbijuk, és ebből tudták, hogy eléggé elkötelezettek lesznek a munkájukkal kapcsolatban. A szempont, hogy a játék tanúskodott arról, meglesz a külső motiváció is a munkavégzéshez. Az interjúnak a célja az is, hogy segítsen behatárolni a jelölt érdeklődési körét, ezáltal megtudhatja a munkáltató, lesz-e elég hajtóerő a feladatok ellátásához az anyagi jellegű jutalmazáson túl. Léteznek olyan HR-es legendák is, hogy érdemes tudatosan olyan hobbikat prezentálni, melyek tanúskodnak arról, hogy a jelentkező képes csapatban is dolgozni, de egyedül is. Ezek hatékonysága azonban kétségbe vonható. Az interjúra a belépő szint a szakmai tudás, minden más ezentúl pluszt jelenthet.

Több tipikus tévedés az állásinterjúk során azzal kapcsolatos, hogy a béralku terén milyen ajánlatot érdemes elfogadni. Nagyon sok téves hír kering arról, hogy a bértárgyalás olyan, mint a piac, meg kell alkudni a munkáltatóval, és érdemes többet mondani a bérigénynél, mert rosszul járni nem lehet. Ezzel szemben a cégek tudják, hogy az adott pozíció kapcsán milyen sávban mozoghatnak. Ha emellett a jelentkezőnek megvan az igénye, akkor igyekeznek megkeresni az ajánlható összeggel a közös metszetet, és ha ez létezik, akkor tesznek egy ajánlatot. Ellenben, ha valaki igyekszik többet kérni, akkor lehet nem is erőltetik felvételét, mivel a cégek jól tudják, felesleges bármilyen pszichikai nyomást gyakorolni: ha valaki elégedetlen a fizetésével, akkor előbb-utóbb fel fog állni. Azonban a realitások talaján maradva az informatikusok és villamosmérnökök bérigényével a legritkább esetben van probléma, ez jelenleg a szakma sajátossága. A Schönherz Bázis segíthet abban, hogy egy jelentkező megtudja, mennyi az az összeg, amit ő bátran elkérhet. A személyes beszélgetések során igyekeznek tanácsot adni, hogy mennyit kérhet, ha végzett mesterképzést, és ha nem, mennyit jelenthet esetleg az öntevékenység vagy egy TDK dolgozat.

A diploma minősítése szintén egy érdekes kérdés. Sokan azt állítják, hogy nem néznek részletesebben bele, csak rendelkezzen vele a jelentkező. Ez részben igaz, részben pedig nem. Az is számíthat, hogy honnan származik az adott irat: Magyarországon gyakran hangoztatják, hogy a BME-s diplomának van a legnagyobb értéke. Emellett viszont a BME, az ELTE, az Óbudai Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képzésszínvonala egyre inkább kiegyenlített, és mindegyiknek megvan a másikkal szembeni előnye. Ha a cégek túl vannak azon, hogy megnézzék honnan jön a diploma, a jegyekre már kevesebben térnek ki. Ha ezt is figyelembe veszik, akkor legtöbbször azt igyekszenek szűrni, hogy a jelölt éppen kettessel csúszott át a tárgyaiból, vagy van az eredménye mögött komolyabb munka is. A legtöbb esetben egy négyes diploma bőven tanúskodik a jelentkező képességeiről, ennél rosszabb eredmény viszont lehet hátráltató tényező is. Itt is inkább az a lényeg, hogy a papír tanúskodjon arról, például ha valaki fejlesztő akar lenni, akkor valóban érdeklődik a programozási nyelvek iránt. Ebben az esetben egy hobbiprojekt akár relevánsabb is lehet, mint egy jó osztályzat. A munkatapasztalat szintén többet ér a diplománál, a munkáltatók szemében ez az egyik legfontosabb szempont, így pályakezdőknél is az önálló, plusz teljesítmény díjazzák.

Előny, hogy nagyon sok cég rendelkezik volt schönherzes munkatársakkal, így tisztában vannak a kar közéletével, annak lehetőségeivel. Érdemes lehet egy önéletrajzban ezért beszélni a közösségi teljesítményről is. Ezen tapasztalatok közül viszont azt érdemes kiemelni, ahol valóban kellett felelősséget vállalni, a kisebb, csak most fontosnak tűnő dolgok inkább ugyanabba a kategóriába esnek, mint az egyszerűbb alkalmi munkák. Ezek a dolgok szintén a szakmai tapasztalat hiányában értékelődhetnek fel, hiszen az HR-es munkatársakat ezek az apró különbségek győzhetik meg az alkalmasságról.

Az állásválasztásnál hibát nem csak akkor követhetünk el, ha magunkról rosszul közvetítünk valamit, de magával a választásainkkal is. Például gyakran szempont az utazás, amit kezdetben nem veszünk figyelembe. Fiatalon egy jó munkahelyért szívesebben vállalunk több órányi utazást, de a legtöbben később belátják, hogy ez hiba, könnyen az egyik legfontosabb kellemetlenséggé válhat hosszútávon. Ugyanúgy érdemes ellenőrizni a munkakörülményeket előre, például mennyire közeli kapcsolatban kell másokkal együttműködni, hogy ez valóban passzoljon a mi stílusunkhoz. Ehhez hasonló kritériumok egy állással kapcsolatban, hogy mekkora cégnél kell dolgozni, az milyen gyorsan képes reagálni a dolgozói igényekre, mióta áll fenn, mennyire biztosít hosszútávú lehetőségeket, mennyire innovatív, és az apró banális dolgok, mint hogy mennyire kényelmes az irodai székeken ülni egész nap. Fontos szempont az idegen nyelv használata, ezt mindenképp figyelembe kell vennünk, mert a munkahelyen lehet, hogy csak ezzel együtt érvényesülhetünk. Emellett számunkra is szempont az idegen nyelvi készségünk fejlesztése, amit sokkal könnyebb egy munkahelyen megtenni, mint otthon könyvekből.

A munkahely kiválasztásának kérdése lehet sokkal komplexebb kérdés, mint hinnénk. Ezen az apró ízelítőn túl nézz fel a Schönherz Bázis honlapjára, ahol további posztokat találni a témában. Ha pedig épp aktuális álláskeresővé léptél elő az egyetemi évek után, akkor érdemes a Bázis segítségét igénybe venned az ideális munka megtalálásához!