Egy újabb csodálatos év kezdődik. Most még annyira tisztának és nagyszerűnek tűnik, a reménybeli lehetőségek idejének. Mert még nem szennyezte be a rossz döntéseim sorozata.
Előző évben hibáztam. Nem tudom hol, de elhagytam egy tasak cukrot, amire éppen szükségem volt. A kávé keserű volt, az élet meg fárasztó. Felmentem az Impulzus szerkesztőségbe, és elkezdtem használni a közös cukortartalékainkat. Később újra és újra visszatértem, pedig tudtam, hogy a korrupció mindig a cukorhoz hasonló kis dolgoknál kezdődik. Az újévi fogadalmam az lesz, hogy a szerkesztőségi cukrot csak szerkesztőségi eseményeken fogom használni. Első cselekedetemként, és megbánásom jeléül pedig pótlom az elhasznált mennyiséget.
Az újévben mindig az a nagyszerű, hogy egy új lehetőséget biztosít, amit csak később fogunk megtölteni a megbánandó cselekedeteinkkel. 2014 is potenciálisan jobb év volt minden azt megelőzőnél, de végül csak ugyanolyan lett. Pedig azt a lelkesedést, amit egy újrakezdés biztosít, nincs is jobb hely kihasználni, mint az egyetemen. Ahol az év egyből vizsgaidőszakkal kezdődik, és egyből bebizonyíthatjuk magunknak, hogy képesek vagyunk elérni azt, amiről álmodtunk. Képesek vagyunk felnőni ahhoz a feladathoz, amit kitűztünk magunk elé. Ha már itt elbukunk, akkor tényleg kevesek vagyunk, és ugyanannyit érünk, mint korábban.
Miért hibázunk annyit, miért maradunk önmagunk számára csak beváltatlan ígéretek? Mert gyávák vagyunk befektetni azt az energiát, amit a döntéseink következményeiként a céljainkért meg kellene tennünk. Mert folyamatosan azon rágódunk mi a helyes és mi a helytelen, és hogy mi lehet az a legkevesebb, amivel elérhetjük a saját önző kényelmünket. Ahelyett, hogy valóban többre törekednénk, és elérnénk a képzeletünk csúcsait.
Remélem nem fogok túlságosan félni, és nem leszek túlságosan lusta ahhoz, hogy olyan legyen a 2015, mint amilyennek a lehetőségei ígérik. Remélem képes leszek, ha hirtelen cukorra van szükségem, lemenni és vásárolni, ahelyett, hogy felelőtlenül a mindenkiét élném fel.
Édes életet minden olvasónknak 2015-re is!