Október 29-én a II. Schönherz Meetup témája az információbiztonság, míg házigazdája Litkai Gergely volt a Dumaszínháztól. A csípős humora élcelődött az internetadón, Jennifer Lawrence virtuálisan ellopott képein, és a sci-fire hajazó valóságon. Gondolatébresztő felvetés volt, hogy ha ellopnák valakinek a szemét retinaazonosításhoz, mint a filmekben, akkor az lehet-e egy működőképes betörési módszer? Valószínűleg nem, mert a véráram megszűnésével a szem sem funkcionálhatna belépőkártyaként, de Litkai erre egy saját rögtönzött találmánnyal válaszolt: a „kémvérpumpa” képes lenne életben tartani a szemet a behatolás idejére.
– Elsőnek megkérdeznénk, hogy mi a kedvenc interjúkérdésed, amit szívesen felteszünk, ha van?
– Amit először hallok általában, mert amit sokszor feltesznek, azon nem kell gondolkodnom, hanem csak elmondom a választ automatikusan. Én is írtam újságot, ezért tudom, hogy ez az interjú az íróról szól, és a közönség jogáról, hogy információhoz jusson.
– Akkor térjünk is rá a mérnökök számára izgalmas szakmai kérdésekre! Ha már információbiztonságról szólt ez a Meetup, nem rettegtél, hogy ki fog szivárogni az előre elgyakorolt előadásod, és így már nem lesz annyira izgalmas?
– Nem, mivel a nagy része az előadásokra adott reakciókból áll össze, tehát előadás közben én is jegyzetelgetek, valamint a hallgatóságban is felmerülnek kérdések, és abból lesz a móka. Ilyen szempontból ez így tökéletes, gyakorlatilag az történik, ami a második előadásban elhangzott: a winchesteren rögtön rögzítődik az adat, és kódolva kerül oda, szóval esély sincsen rá, hogy kiszivárogjon.
– Ráhangolódásképp készültél esetleg valamilyen sci-fi megnézésével, vagy egy kémregény elolvasásával?
– Nagyon szeretem a kémtörténeteket, filmen vagy akár könyvben. Ez mindig izgalmas, főleg az, amikor az ember szembesül, hogy mi a valóság, szemben azzal, ami egy történetben megjelenik. Ezért most is, a szemkitépéses téma kapcsán, teljesen le kellett tennem róla, hogy működik ez a féle retinaazonosítás.
– Pedig a Különvéleményben teljesen reálisnak tűnt a szemműtétes jelenet, ahogy Tom Cruise megcsinálta…
– Hát, igen. De erre is jó egy Meetup, hogy a valóságot a fikciótól elválasztó határvonalat meghúzza.
– Felvetődött a „kémvérpumpa” ötlete. Ha már a Meetupon kitaláltad, tervezed-e szabadalmaztatni, mielőtt lecsapna valaki rá?
– Szerintem az olyan kémcuccokat, amik esetleg később emberek életét óvhatják meg vagy vehetik el, nem jó ötlet szabadalmaztatni. Főleg, ha titkosak.
– Ha már szóba kerültek a cloud biztonságossága kapcsán Jennifer Lawrence kiszivárgott képei, te láttad ezeket?
– Korábban jogi egyetemet végeztem, így nem nyilatkozhatok erről, mert tudom, hogy jogellenes megnézni. Sőt, tilos linket is kitenni ilyen személyes dolgokról, de annyit megjegyezhetek, hogy érdekelt Jennifer Lawrence meztelenül.
– A Meetupon szóba került, hogy az emberi tényező nagyon fontos a biztonságtechnikával kapcsolatban. Tehát a kérdésem, hogy morális szempontból hogyan látod a képszivárogtatást?
– Ha az emberiség olyan emberekből állna, akik nem kíváncsiak Jennifer Lawrence testére, akkor ennek nem is lenne értelme. Amíg azonban az emberek érdeklődnek, mindig lesz, aki ebből csinál, ha nem is anyagi hasznot, de ismeretséget.
– Nekem Scarlett Johansson nyilatkozata tetszett az ő képeinek kiszivárgása után, amikor annyit felelt, hogy „tudom, melyik szögből nézek ki legjobban.”
– Sőt, volt olyan is, aki közleményt adott ki, nagyon sajnálja, hogy róla nem szivárgott ki semmi, de szívesen küld.
– Egy utolsó kérdés a témában: hogyan lehet, hogy híres férfiakról senki nem akar képet lopni? Köze lehet-e ennek a hímsovinizmushoz, ami a Szílicium-völgyben is állítólag erősen terjed?
– Lehet, hogy akik a hackelést végzik, azok férfiak, és nem képesek a közönség nagy részét képező hölgyekkel azonosulni. Lehet, hogy egy meztelen Russell Crowe vagy Ben Affleck jobban működne. De lehet az is, hogy a férfiak nem fotózzák magukat meztelenül, vagy amikor fényképezik magukat meztelenül, akkor olyan állapotban vannak, hogy még az elszánt rajongóknak sem jelentene élvezetet egy ilyen fotó.
– Elgondolkodtál-e azon, hogy a humorista pálya után váltasz az informatikára a Meetup hatására?
– Egyébként, viccen kívül, valóban érdekel az etikus hackelés. Nem feltétlen a programozás része, hanem az emberi faktor. Rengeteg olyan információ van, amit csak óriási informatikai ráfordítással lehet megszerezni, de emberi eszközökkel és játszmákkal sokkal könnyebben hozzáférhetőek. Ilyen szempontból érdekel, már csak íróilag is. Az ember mindig azt gondolja, hogy egy hacker ül otthon, és hackel a számítógépe előtt, üti be a kódokat, és akkor hirtelen „PASSWORD ACCEPTED”, holott le lehet ülni valaki mellé beszélgetni, és sokkal durvább információk szivároghatnak ki.
A fotókért köszönet a SPOT fotókörnek.
A Meetupról készült beszámolónkat megtaláljátok a novemberi Impulzusban.